Világfa

előadó/zenész: Hortobágyi László (El Horto)
előadó/zenész: Lovász Irén

"A VILÁGFA mitológiai képzete a magyar és  más népek kultúrájában egyaránt létezik. Ágaival, törzsével és gyökereivel  olyan valóságos és virtuális világokat köt össze, amelyek különböző térbeli és időbeli dimenziókban léteznek. A Világfa című lemez is ezt teszi.

Ez a válogatás a magyar népdal régi rétegének sokszínűségét igyekszik bemutatni. Ősi időket idéző regősénekekkel, néhány rokonnép zenei párhuzamával, népdalainkban különbözőképpen fennmaradt csodaszarvas-motívumokkal kezdődik, és egy Keletről Nyugatra tartó ívet vázol fel, példázva a magyar népdalok tájegységek szerinti tagolódását és sajátosságait is. Mai tudásunk szerint a magyar népzene régi stílusának képe igen összetett (pszalmodizáló és diatonikus sirató stílus, tetraton dallamok, pentaton ereszkedő – kvintváltó stílus, ereszkedő pentaton – pásztor réteg, stb.). A legősibbnek vélt két sirató stílus az európai középkort megelőző századok zenei köznyelvére, a pentaton ereszkedő stílus pedig a magyarság ótörök kapcsolatára utal.  Itt most a régi magyar népdalokhoz olyan zenei kíséret társul, amely kölönböző népek ősi vagy éppen új hangszeres zenei világát idézi. A közös kultúrális talajból táplálkozó Világfa szerteágazó gyökerekből indul, terebélyes, messzire nyúló, nagy távlatú koronájának ágain sokféle gyümölcs terem. Gyökerei ágaival öszeérnek, és körkörös rendszert alkotnak,  csakúgy, mint a legősibb ábrázolásokon.

A második évezred végén valószínűnek tűnik, hogy az általunk jelenleg hagyományosnak ismert népzenei kultúrák örökre eltűnnek, feloldódnak a világ új, globális forgatagában. Az eltűnés végleges, ezen zenei gondolatok, konstrukciók, alapdallamok, előadásmódok soha többé nem születnek újra, gyakorlatuk visszahozhatatlan. Elmúlásukkal egyben a különböző tradícionális zenék kultúrák közötti találkozásának jövőbeli esélye is eltűnik.

Ezzel párhuzamosan napjainkban feltűnik egy olyan, a tradíciók életében nem megvalósuló zenei szintézis lehetősége, amelynek néhány példája ezen a CD-n hallható. Ez egy virtuális zenei utazás térben és időben. Játék azzal a gondolattal, hogy milyen kulturális lehetőségeink lehettek volna, ha a magyarság ősei a nyugat-szibériai őshazából nem nyugatra, hanem pl. keletre vagy délre indultak volna el. A lemez anyaga azt is megmutatja, hogy a magyar népzene eredeti gazdagsága, univerzalitása, olyan tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy beágyazódhasson más kultúrák korabeli és mai zenei nyelvezetébe, napjaink világzenei gyakorlatába és a jövő elektronikus világába. "  (Lovász Irén, Budapest, 1995.)

A lemez először a Magyar Nemzeti Múzeum kiadásában és felkérésére jelent meg  millecentenáriumi kiállítás kísérőzenéjeként 1995-ben.