Szerelmes virág

Győri István - reneszánsz lant, barokk gitár
Szabó Zsolt - viola da gamba, fidula
Ágoston Béla - népi furulyák, kaval, fujara, duda
Horváth Kornél - ütőhangszerek

"A lemez alapját a  magyar reneszánsz szerelmi költészetben, szájhagyományban, népdalainkban és a 16-18. század kéziratos énekeskönyvekben, kódexekben fennmaradt versei adják. Korabeli „slágerek”, népszerű és ma már kevésbé ismert dalok is elhangzanak, valamint forrásként szolgált európai reneszánsz hangszeres táncok adaptációi is felcsendülnek.

Az egykori diákköltészet kedvelt virágénekei közül sok népdalként élt tovább napjainkig. A  műköltészet és népkötészet határán,  az ún. közköltészetben, a populáris kultúrában virágzott és terjedt az a költészet és zene, amelynek  máig ható formáiból kívánunk párat felmutatni.

Mivel abban a korban még élénk volt az átjárás a „crossover” népzene és műzene, falusi és városi, utcai és udvari, underground és hivatalos kultúra, népköltészet és műköltészet, a magyar és az érintkező kultúrák között, oda-vissza hatottak egymásra ezek a  szintek, rétegek, stílusok. Ezt a sokszínűséget szeretnénk megidézni.

A mai ember számára is szórakoztató, élvezhető formában kívánjuk előadni a  reneszánszkori  udvarlás, szerelmi költészet mintáit.

Ezért a zenei előadás stílusa vállaltan természetes. Természetes énekhangon igyekszik közel

hozni a hallgatókhoz az archaikus szövegeket. A korabeli, méltóságteljes, elegáns húros hangszerekkel, a népi furulyák naiv bájával, filigránságával, a bőrdudák  ősi erejével, és  az archaikus ütőhangszerek virtuóz játéktechnikájával, sokszínűségével igyekeztünk élővé tenni az egyébként is könnyed, üde régizenét. A  lemez „crossover” jellegét a tudatosan választott kiváló zenészek is garantálják, akik a mai magyar népzene, régizene, és kisérleti jazz egymástól látszólag távol eső vidékeiről érkeztek. Ki-ki hozta saját tapasztalatát, tudását, tehetségét, kreativitását és egyéniségét, hogy életre keltse és szórakoztatóvá tegye ezt a többszáz éves zenei kultúrát. Ettől vált maivá és emberivé a régizenének és a korabeli népzenének ez  az új értelmezése.

Azt valljuk, hogy elődeink ránk hagyott örökségéből annyi a miénk, amennyit értünk, tudunk  és használunk belőle magunk épülésére, kedvére, szórakozására, gyönyörűségére."

 Lovász Irén